Trianon 100. évfordulójára emlékeztünk Mohácson

Trianon problematikájával, előzményeivel, hatásaival rengetegen foglalkoztak, és bizonyosan fognak is. A gyalázatos békediktátum aláírásának százéves évfordulója most még inkább ráirányítja a figyelmet arra, miként ült tort a gonoszság és az irigység a józanész felett. Nem csoda, hogy az új határok közé bekényszerített nemzet minden elképzelhető fórumon hangoztatta az igazságtalanságot, és minden lehetséges módon megpróbálta napirenden tartani azt. 

Az összetartozás fontos jelképévé váltak a különböző műalkotások és az országzászlók. Néhány évvel azután, hogy Budapesten 1921. január 16-án hetvenezer ember jelenlétében felavatták az elszakított országrészeket ábrázoló úgynevezett „irredenta” szobrokat, Urmánczy Nándor országgyűlési képviselő elindította az Országzászló Mozgalmat. Az 1925-ös kezdeményezés célul tűzte ki, hogy minden falu és város állítson fel egy-egy országzászlót, melyen a félárbocra eresztett lobogó jelzi a Trianon miatt érzett gyászt. 

Az első ilyen műalkotás a fővárosban létesült 1928. augusztus 20-án. Talpazatához Nagy-Magyarország minden vármegyéjéből érkezett anyaföld, a felirat pedig így szólt: „Tudd meg, oh ember: e helyen Nagy-Magyarország vérrel, könnyel és verejtékkel megszentelt földjén állasz.” „Itt van egy rög Kassáról, Kolozsvárról, itt van az aradi vesztőhely szent röge, Pusztaszer, Muhi, Mohács, Rákos, a brassói Cenk és a Kárpátok földje. Itt van egy kis szikla a Tátra ormáról.” 

Büszkén jegyezhetjük meg, hogy Mohács több forrás szerint is az elsők között követte a budapesti példát. Martinelli Jenő szobrászművész Három leány című zászlótartó alkotását 1932. augusztus 28-án avatták fel a szerb megszállás alóli felszabadulás emlékére. Ahogyan a szoborcsoport fizikai értelemben a város középpontját jelentő téren áll, úgy origója Mohács létének a nemzetiségek békés együttélése, teremtő erejű kölcsönhatása. Mi természetesen odaképzeljük a talapzatra azokat is, akik akkoriban aktuálpolitikai okokból lemaradtak onnan.

Gotthold Ephraim Lessing német drámaíró mintha kifejezetten erre az alkalomra, nekünk írta volna csodálatos sorait:

„Nyújtsatok itt kezet egymásnak, jöjjetek! 

Hadd tartsa meg mindnyája az ő szokását, 

hadd vélje anyját szebbnek mindenkinél, 

hadd járjon azután a nyelvetek ezerfelé. 

A szívnek csakis egy nyelve van közöttünk.”

Ez az az útmutatás, amit mi, mohácsiak már évszázadokkal ezelőtt ösztönösen megértettünk, és ezt kell megértenie azoknak a szomszédainknak, akiknél a diktátummal egyik napról a másikra óriási létszámú magyar kisebbség keletkezett. Megérteni azt, hogy a megbélyegzés, a kirekesztés és a gyűlöletkeltés csak a percemberek haszonszerzésének eszközei. A társadalmi, a gazdasági és a kulturális siker hosszú távú záloga a kölcsönös tisztelet, valamint a szabadságjogok széles palettájának biztosítása mindenki számára.

Száz évvel a rövidlátó és gőgös nagyhatalmak által elkövetett arcátlan országcsonkítás után itt vagyunk mi, magyarok, horvátok, németek, romák, szerbek, egyszóval mohácsiak, szívünkben egymás mellett jól megférő többes identitástudattal és mélyről fakadó hazaszeretettel. A szoborcsoport és az országzászló számomra a megmaradásba, az elfogadásba, az összefogásba és a felvirágzásba vetett megingathatatlan hit legszebb szimbólumai.

Szomorú, hogy száz évvel Trianon után azokban az országokban, melyek között hazánk akkori területének kétharmadát szétosztották, sorsára hagyva magyarok millióit, még mindig nem találkozhatunk hasonló üzenetet hordozó szobrokkal. 

Ezúton szeretném megköszönni Kálóczy László lakatosmesternek a közreműködést!

Összetartoztunk, összetartozunk!

Kérem írja meg véleményét kommentben:

A mohácsi időközi választásig

van hátra!

One thought on “Trianon 100. évfordulójára emlékeztünk Mohácson

  1. Elnézést, hogy itt kérdezem, de megint felbosszantottam magamat. A Bognár Sándor miért alpolgármester még, hiszen elvileg a vírológiai szaktudása miatt választotta meg a polg.. Csorbai.. lég el kellett volna küldeni? A Csorbai Ferenc mit keres itt amikor senki sem választotta meg, valamint az ő pártjának akkori elnöke leszavazta a kettős állampolgárságot akkor miért szerepel? Az ünnepségen bemondták, hogy a zászlóállítás Pávkovics Gábor alpolgármester ötlete volt.. akkor kérdezem én, ha ő nem találja ki ezt akkor nem lett volna ma semmi? Alkalmatlan szemtelen bagázs.. El kell zavarni őket és fejlődés útjára kell állni úgy mint anno Szekó Józsefnél. Mikor lesz már választás????????

Leave a Reply

%d bloggers like this: